Erős túlzás lenne azt állítani, hogy már hozzászokhattatok az évértékelő írásomhoz, hiszen tavaly volt először, hogy ilyen összefoglalót készítettem. 😊 De az a bizonyos „íráskényszer” most is elővesz. És ezt nem is akarom elnyomni magamban, mert szeretek írni. Alapjáraton is naplót vezetek évközben, de az ilyen év végi lezárásnak mindig amolyan rituális és spirituális élménye van számomra.

Bár a lelassulás idén kicsit nehezen indult, azért az elmúlt 2-3 hétben sikerült átgondolnom, mi minden történt velem ebben az egy évben, és mit jelentett nekem 2022.

Az év amikor… megérkeztem.

Az idei év legfontosabb tanítása és tanulása számomra az volt, hogy napjaink világában minden kiszámíthatatlan és a biztonságot csak saját középpontomban kereshetem/találhatom meg. Már indulásomat is a teljes bizonytalanság övezte, hiszen amikor 2020 februárjában (valószínűleg végleg) szakítottam az alkalmazotti léttel, egy hónap múlva beütött a COVID. Bamm. És bár el nem tántorított (csak jól beparáztatott😃🤦‍♀️), azért jelentősen átírta a terveimet. Aztán 2021-ben mintha kicsit kisimulni látszódtak volna a dolgok, de akkor még nem sejtettük, hogy a következő év csak “überelni” fogja az előzményeket.

Ha nagyon pesszimista ember lennék, azt gondolnám, hogy indulásom óta az élet csak hátráltatni akar a működésemben. De mivel „csakazértis” és (már-már hurrá🤣)optimista típus vagyok, így a nehézségekből is inkább előnyt kovácsolok. Mert, ahogy a mondás is tartja: ami nem öl meg, az megerősít. (Legalábbis őszintén remélem! 😃)

Eddig sem néztem híreket, de idén tudatosan kerültem. Persze hívhatjuk struccpolitikának vagy (tudatos) tudatlanságnak, ez is igaz. De 2022-ben egyértelművé vált számomra, hogy az országhatárokon innen és túl zajló folyamatokra, az önkényes, nagyhatalmi játszmákra csak úgy lehetek hatással, ha én határozom meg, mit és mennyit engedek be belőle a saját világomba. Somát idézve: „Bármi is legyen körülöttem a világban, én a saját tengelyemben középpontomban vagyok”. A mondat végét csak annyival egészíteném ki, hogy ezáltal sokkal jobban vagyok. 😊

…amit lehetett, kimaxoltam.

Az előzőekhez szorosan kapcsolódik, hogy a 2022-es év az üzleti működésem szempontjából sem volt sétagalopp. A mérleg nyelve pozitív, de tudom, hogy sokkal több van a KTK Style-ban. Viszont van egy pont, amin túl legfeljebb csak magamban üvöltözhetek a külső körülményekkel szembeni tehetetlenség miatt..🤬

Abban azonban biztos vagyok, hogy a lehetőségeimhez mérten teljesen kimaxoltam ezt az évet. Több száz ügyfél, több ezer új követő, számos együttműködés és pozitív visszajelzés igazolja számomra, hogy jó úton haladok. Tele vagyok tervekkel, ötletekkel, és –bárhogy is alakuljanak a dolgok – töretlen lelkesedéssel és tenni akarással vágok neki a 2023-as évnek! ❤️

…add inkább önmagad.

Na ebben még van hova fejlődnöm, de haladok. 💪 Mert az évek alatt beégett, ösztönös „szerethetőnek akarni lenni” program nálam is működik, viszont az év 2. felére egyre inkább kezdtem megérezni, hogy erre egyáltalán nincs szükség. Mert nemhogy nem segít, de még árthat is. Hiszen, ha mindenkinek meg akarok felelni, akkor éppen a lényeg vész el belőlem.

Úgyhogy 2022-ben tudatosan keresni kezdtem önmagam, a saját hangom a saját történetemben, a kommunikációmban. Ennek jegyében minimalizáltam a zavaró ingereket, legfőképpen leálltam a közösségi média percekig tartó görgetésével. Mert a nagy zajban mindenki mást meghallottam, csak a saját gondolataim vesztek el.

Sokkal inkább fordulok Felétek, a saját olvasóim, közönségem felé, a Ti kérdéseitekre, észrevételeitekre figyelve – és kiszűrve a rosszindulatú megjegyzéseket, amelyek szerencsére ritkán, de idén már megjelentek (azt hiszem erre mondják, hogy a nagyság átka🤣). Mint ahogyan már abból sem csinálok ügyet (sőt kifejezetten szórakoztat😃), ha a tartalmaimat szinte szó szerinti szófordulatban olvashatom vissza más felületen.

Úgyhogy egy biztos: jövőre még inkább magamat adom! Mert, ahogy Taylor Swift fogalmaz: „Legyél saját magad, ebben te vagy a legjobb!”

…amikor már tényleg nincs B terv.

Aki esetleg kezdetek óta velem van, tudhatja, hogy több mint 15 éves közgazdász szakmai múltat magam mögött hagyva váltottam szakmát. Egy ideig úgy hittem, a munkát és a hivatást (és itt szándékosan használtam ezt a két szót) párhuzamosan is képes leszek menedzselni. De idővel be kellett látnom: én nem ilyen ember vagyok. Hanem az, aki egy dologra tud (és akar) fókuszálni – de arra NAGYON! 💪 ❤️

Iszonyatosan nehéz és hosszú folyamat volt, mire teljesen „le mertem válni” előző feladataimtól, mire fel mertem vállalni és bele mertem magam engedni a teljes bizonytalanságba. Ijesztő volt? Rettenetesen. (Visszagondolva még ma is az. 🤦‍♀️) Lemondással járt? Természetesen igen. És elsősorban (vagy szinte csak) anyagi értelemben. De az anyagi veszteséget messze túlkompenzálta a lelkesedés, a szabadságérzet és a lelki béke, amit a saját vállalkozásom=hitem (álmom) építése jelentette és jelenti ma is. 🥰

Bár a fentiekben elsősorban a KTK Style-ban megélt tapasztalásaim kerültek terítékre, a privát életemnek (mint ahogyan az év szinte minden napján, ma) is hálát adok. Tudom, kicsit olyan ez, mint egy díjátadó (🤣🤦‍♀️), de idén már tényleg nem tudok elmenni amellett, hogy ne emeljem ki: a KTK Style nagy eséllyel nem itt tartana, ha nincs mellettem a férjem. A férfi, aki évek óta másik felem, párom, társam, barátom és szövetségesem, és aki mindvégig (néha talán már nálam is jobban) hitt/hisz bennem.❤️

Embert próbáló év van mögöttünk, de bízom benne, hogy a kihívások közepette is tudtatok örömet, békét és sikereket megélni. 🙏 Teljes szívemből kívánok minden kedves Olvasómnak egészségben, sikerekben és örömökben gazdag 2023-as évet! 😊🍀