Talán érzitek, hogy időnként kikívánkozik belőlem egy-egy személyesebb hangvételű írás a stílustanácsadói munkámhoz kapcsolódóan. Ennek legfőbb oka, hogy hiszek abban, sokszor nagy segítséget jelenthet, ha azonosulni tudunk más emberek érzéseivel, problémáival, és ezen keresztül kapunk megnyugtatást (netán feloldozást 😁) vagy éppen segítséget valamihez kapcsolódóan. Nos, ez a mai bejegyzés is ilyen lesz, és mi más, mint az Anyák napja apropóján.

Anyaság=újraprogramozás

Személyes véleményem, hogy anyának lenni N A G Y O N jó! 🥰 Azt már nem állítanám, hogy mindig egyszerű, de biztos vagyok benne, hogy az életem akkor sem lenne „csuparózsaszín”, ha Ő nem érkezik meg hozzánk.

Emlékszem, az anyaságom első napjaiban csak kapkodtam a fejem, a fizikai teendők mellett időm sem volt azon gondolkodni, hogyan is leszek én ebben az egész anyai létben… Aztán idővel minden kialakult, beállt a napi rutin, a mindennapok rendje… Csak a lelkemben lett közben rendetlenség és zűrzavar, mert nagyon kerestem, de nehezen találtam a helyem az új szerepemben. Nemcsak anyaként, mint inkább nőként.

Őszinte leszek. Kezdetben nem volt egyszerű szembenézni azzal a ténnyel, hogy az anyai minőség érkezése önkéntelenül is újraprogramozást követel meg életem szinte minden területén. Próbáltam magamban fenntartani a látszatot, hogy ugyanúgy lesz minden, mint azelőtt volt. De hamar rájöttem, hogy ez nem így van. Ugyanakkor amint helyretettem magamban, hogy mindent lehet – csak másképp, és minden jó lehet – csak másképp, na onnantól vált könnyebbé a történet – a nőiességemhez való viszonyulásomban is! 🥰

A stílusos megjelenésről anyaként sem kell lemondanunk

Én azok táborát erősítem, akik számára az egyik (ha nem a) legnagyobb kihívást az anyaság minőségében a nőiesség megtalálása jelenti. Ma már élvezni is tudom ezt az önismereti utazást, de kezdetben szinte görcsösen kerestem, hogyan lehetek továbbra is AZ a NŐ, aki én szeretnék lenni ebben az új szerepben? Eltökélt voltam abban, hogy nem akarok lemondani a bennem élő NŐről (beleértve annak összes arcát) „csak azért”, mert gyerekem született…Nem könnyítette meg ezt a helyzetet az sem, hogy a ruhatáram tele volt szebbnél szebb – a korábbi életemre emlékeztető – kiskosztümös darabokkal, amelyeket anyaként a játszótérre nem igazán tudtam felvenni! 😂

Úgyhogy kénytelen voltam szembe nézni a ténnyel: ezt valahogy újra kell terveznem.. És bár hiszek abban, hogy a szépség belülről fakad, nálam itt volt az a pont, ahol a külsőmön tett „stílus-beavatkozás” segített a továbblépésben.

Már önmagában a színeim megismerése hatalmas önbizalmat adott, hiszen ennek segítségével már egy játszótéri szettet is stílusosabbá tehettem. És itt tényleg ne gondoljatok nagy dolgokra, mert még mindig kb. a farmer-póló párosításról beszélünk – csak más minőségében!

A testalkatom megismerése abban segített, hogy a szülés után megváltozott testem is a legelőnyösebb oldaláról mutathassam meg, míg az egyéni stílus, a stílusprofil ismerete a ruhatáram tartalmának felépítéséhez fektette le az alapokat.

Természetesen az egyéni stílus kialakítása egy folyamat, ami nem megy egyik napról a másikra. Viszont megéri a belefektetett munkát, mert cserébe az önazonos öltözködés eredményeként megjelenésed harmonikusabb, sugárzóbb és vonzóbb lehet, mindez pedig befelé, a lelkedre is nagyon erősen hat! (Tudod: ha Anya jól van, akkor mindenki jól van! 😊)

Az anyaság által egy új nő is megszületik, aki nem jobb és nem rosszabb, mint régi önmaga. Egyszerűen más. Van azonban valami, ami mindkettőjükben közös: mégpedig az, hogy a stílusos megjelenésről egyikőjüknek sem kell lemondani! 😊

Isten éltessen minden Édesanyát! 🌷