2025 augusztusában radikális lépésre szántam el magam: a továbbiakban nem érhető el a legkeresettebb szolgáltatásom, a többórás színtanácsadás. És fontos hangsúlyozom: nem a színtanácsadást fejeztem be véglegesen. Hanem a hagyományosnak tekinthető, többórás formát.

KÖZEL A KIÉGÉSHEZ – 5 ÉV UTÁN ELFOGYOTT A LENDÜLET

Mert nincs rajta mit szépíteni. Elvesztettem a lendületem abban, hogy valakit több órán keresztül kendőzzek. És ezt iszonyatosan nehéz volt beismernem még magamnak is – de mostmár tudok róla beszélni.

És nem. Ez nem azért történt, mert már nem szeretem a munkámat. Sőt. Az írásom végére (remélem) Te is meg fogod érteni, hogy dehogynem. Valójában nagyon is szeretem.

Viszont már ismerem magam annyira, hogy tudjam: nekem folyamatosan újdonság kell. A fejlődés. A kihívás. Mert egyszerűen ez ad újra és újra lendületet. Mondjuk nem volt ez így mindig. Régen szinte utáltam, hogy „nem bírok a seggemen ülni”. Rosszul voltam magamtól, hogy „Már megint miért nem jó az, ami kényelmes?!” “Miért kell nekem állandóan a problémákat keresni?!…

Ma viszont már úgy érzem, ez inkább egy áldásos ajándék. Különösen, ha az ember vállalkozó.

A TAVASZ ROBBANTOTT

Úgyhogy így esett meg, hogy tavasz körül érkezett az érzés kicsi csírája: valami nem oké.

És a folyamathoz nem kevés köze volt annak, hogy erre az időszakra „érett meg” bennem végérvényesen a felismerés: a Stílusesszenciák mindenbe be(le)szólnak.

Mindössze tehát annyi történt, hogy iszonyatosan látni-érezni kezdtem: nekem a puszta színkendőzés már csak “félmegoldás”. És ne tudd meg, milyen feszülés volt bennem, amikor év elején eljött hozzám valaki erre a szolgáltatásra, megállapítottam a színtípusát – és csak 1-2 szó erejéig „szólhattam” neki arról, hogy ez amúgy csak a külsőd szerinti színeket mutatja meg… És ne lepődj meg, ha idővel azt érzed, valami nem stimmel a palettával…

Jogos persze a kérdés, hogy miért is „nem szólhattam”? Azért, mert akkoriban, aki eljött hozzám, a színelemzés szolgáltatásra fizetett be, és nem esszencia tanácsadásra. Ha én ott akkor nagy mennyiségben rázúdítom az ügyfélre a sok-sok információt, az őt teljesen váratlanul éri, jól összezavarhatja és teljesen jogosan azt érezheti: nem azt kapta a pénzéért, amiért jött.

Másik oldalról pedig azt azért én is látom: az esszenciák befogadásához nyitottság kell. És egy külsős szemnek (különösen információk hiányában) ez az egész akár hókuszpókusznak is tűnhet.

Lényeg a lényeg tehát: nem akartam a hitelességemmel játszani

ŐSZINTÉNEK KELLETT LENNEM MAGAMHOZ

Aztán végül a belsőm győzött és a feszülést április, de főleg május körül teljesen elengedtem. Mindenki, aki akkor jött hozzám, már tényleg többet kapott annál, mint csak a színkendőzés.

Ám ezt akkor rajtam kívül senki nem tudta.

Itt volt kb. az a pont, ahol végleg megérkeztem az érzéshez: nem tudok többet úgy működni, mint eddig. Ha hiteles akarok maradni – elsősorban magam előtt –, teljesen újra kell gondolnom a szolgáltatásaimat.

Nem mellesleg a testalkatelemzés is érdekes „átalakuláson” ment keresztül bennem, de ez egy másik sztori lesz.

Így történhetett meg, hogy végre ki mertem mondani magamnak: a színtanácsadást csak 2 módon tudom folytatni. Vagy a külsőt-belsőt integráltan elemezve (tehát a Stílusesszenciákkal kiegészítve), vagy egy rövidített formában, ha Neked tényleg csak arra van szükséged, hogy megtudd, milyen ruha/haj/rúzs/ékszer színek illeszkednek legjobban a bőrödhöz – de én ezt egy 1 óra alatt is megmondom Neked.

A mai világban, amikor az idő a legértékesebb kincsünk, nem foglak ott ültetni több órán keresztül. És nem miattad. Hanem legfőképpen azért, mert én érzem magam kényelmetlenül a helyzettől.

A SZÍVEM VEZETETT

Nem leszek álszent. Nagyon fontos a pénz számomra. (#kineknem?) De érted már?

Ha csak a pénz éltetett volna ebben a változásban, akkor marad minden a régi formában. Hiszen pörög a szolgáltatás – ahogy a marketing mondja: van rá kereslet. És amire kereslet van, azt csinálni kell.

Éppen ezért nem meglepő az sem, hogy sokáig ott dolgozott bennem a „TE NORMÁLIS VAGY??!!” kérdés. „Hülye lennél most abbahagyni!” „Ráadásul totál olyan dolgot akarsz csinálni, amit eddig (úgy tudom) senki! Az emberek a többórás színtanácsadásokhoz vannak „szokva”! Azt sem fogják érteni, hogy mit akarsz!”

Időbe (és belső munkába:) telt ezeket az egoszülte kérdéseket megdolgoznom – de végül a szívem vezetett. Mert lehet fontos a kereslet. De szerintem legalább ennyire, vagy még inkább fontosabb az, hogy lelkesedéssel tudjak hinni abban, amit csinálok!

És nekem ez a továbbiakban már csak így megy!

Nem én leszek tehát az embered, ha az összes színt aprólékosan végignéznéd, vagy rúzst- esetleg parókát is próbálgatnál. Ellenben számíthatsz rám, ha mélyebben is szeretnéd megérteni, hogyan kell használnod a színpalettádat ahhoz, hogy igazán harmonikus legyen a megjelenésed!

ISMÉT MERTEM VÁLTANI

Valahol persze büszkeséggel is tölt el, hogy ezt az egészet megléptem. Hogy mertem (ismét) váltani. Más lenni. Újítani. De a cél nem ez volt.

Hanem az, hogy a nap végén én legyek jól.

Ha ugyanis belső fásultság van bennem, azt nemcsak én, de egészen biztosan Te is meg fogod érezni. Így tehát ha én jól vagyok, akkor biztos lehetsz benne, hogy a szolgáltatásomtól Te is jobban leszel! 😊