Van egy érdekes pszichológiai jelenség, amely szerint az öltözködésünk nemcsak azt fejezheti ki, akik vagyunk, hanem hatással lehet arra is, ahogyan gondolkodunk, érzünk és viselkedünk.
Vagyis: ha elkezdesz úgy öltözködni, mint az a nő, akivé válni szeretnél, a megjelenésed segíthet abban, hogy a hozzá kapcsolódó érzéseket és viselkedésmintákat is könnyebben megéld.
Ez valóban működhet, de van itt valami, amiről szerintem keveset beszélünk.
Mégpedig az, hogy egyáltalán nem mindegy, az önismeretedben és az önképedben éppen hol tartasz.
Mert ha a vágyott megjelenésed és a jelenlegi önképed között túl nagy a távolság, könnyen előfordulhat, hogy az új ruháidban nem önmagadat, hanem egy jelmezszerű szerepet élsz meg.
Saját tapasztalatból tudom, hogy ha sérült benned a vágyott karakter, nem az a megoldás, hogy „beleöltözöl”. Sőt – sok esetben ez inkább árthat, mint használ.
A megoldás szerintem inkább az, hogy megvizsgálod magad: milyenek az adott karakterhez kapcsolódó elakadásaid, hitrendszered és az önkorlátozó gondolataid.
Közben pedig elkezded megismerni a vágyott stílust és lépéseként kísérletezel vele.
Kezdetben csak kicsiben, majd idővel, ahogy érzed a pozitív hatásokat, egyre többet és többet akarsz belőle.
A ruháid már járhatnak előtted néhány lépéssel és segíthetnek felfedezni-megélni önmagad új oldalait – de a mértékre mindig figyelj.
A tudatos stílusépítés pontosan abban segít, hogy biztonságos keretek között próbálgasd a szárnyaidat és idővel otthonra lelj a ruhákban.
